
Vass Dóra - Műtermében mutatta meg magát az ország legtehetségesebb ritmikus gimnasztikázója
Vass Dóra még alig múlt 17 éves, de Magyarországon már vele azonosítják a ritmikus gimnasztikát. A budapesti világkupának ő volt az arca. Mégsem éri be ennyivel: legnagyobb álma, hogy ott lehessen a 2012-es londoni olimpián.
A sydneyi olimpián járt utoljára magyar ritmikus gimnasztikázó - akkor az összességében három ötkarikás játékokon is részt vevő Fráter Viktória képviselte hazánkat. Az azóta eltelt két olimpián ellenben nem szurkolhattunk egy honfitársunkért sem; bár nem sokon múlott, hogy ez ne így történjen. A látványos - mi több, esztétikus -. ugyanakkor rengeteg munkát és még több lemondást igényló sportág jelenkori legtehetségesebb magyarországi versenyzője, Vass Dóra a 2007-es világbajnokságon csak három helyezéssel maradt el a pekingi kvalifikációt érő eredménytől. A mindössze 17 éves magyar rg-s azonban úgy véli, 2012-ben Londonban már megmutathatja, mit is tud valójában.
KÉTSZER FEDEZTÉK FEL
Dorka nyolcévesen kezdett el ritmikus gimnasztikázni. Ugyan a sportos családból származó lány óvodásként már belekóstolt a torna világába, de mivel az iskolakezdés és a sportolás nehezen összeegyeztethető, inkább az írás és olvasás elsajátítását választotta. Két év múlva viszont már nem volt pardon! 1999-ben Dorka egy budapesti rg-versenyen járt a szüleivel, s mi tagadás, azonnal elvarázsolta az ott tapasztalt, semmi máshoz nem hasonlítható miliő. Ráadásképp a Vass család a csarnokban összefutott a kislány egykori tornászedzőjével, Fekete Annamáriával, aki ekkorra már a művészitornász-palántákat oktatta, s aki még nagyon jól emlékezett Dorkára, különösképp a lány szinte tökéletes spiccére. Így aztán mire Dóra a frissen szerzett élményekből feleszmélt, újból, vagy ha úgy tetszik, másodjára is felfedezték. Mindennek közel tíz éve. Dorka azóta rendületlenül edz, készül, fejleszti magát, s ami a legfontosabb, fejlődik is. Bár amikor arról kérdezem, mi a legnagyobb erőssége, csak visszafogottan csóválja a fejét, és szerényen azt mondja, erre nem tud válaszolni, ítéljék meg az edzői és a szakemberek.
MUNKA, MUNKA, MUNKA
A 2002 óta a Garantiqa Óbuda RSG Torna Clubban edző sportolóhoz közelállók szerint azonban elsősorban Dorka eltökéltsége, kitartása, a fiatal kora ellenére tapasztalható önállósága no és páratlan hajlékonysága (különösen a dereka) a siker főbb összetevői. Meg persze az, hogy képes immár egy évtizede a ritmikus gimnasztikának alávetni az életét. Bár a családtól minden segítséget megkap a budapesti Szent István Gimnázium 11. osztályos tanulója, a hét hat napján azért mégiscsak neki kell öt órát gyakorolnia. Dorka azonban úgy véli, ez az irgalmatlanul sok munka megtérül, s egy percig sem érzi, hogy bármiféle lemondással járna az élsport. Hiszen a sikerélmények és a versenyekkel óhatatlanul együtt járó utazások kárpótolják az elmaradt szokványos tinédzserélményekért. Így a 2005-ös moszkvai junior csapat Európa-bajnokságon elért 8. hely (Dorka amúgy csak ebben az egy esztendőben versenyzett a kéziszercsapatban), az egy évvel későbbi szerenkénti junior Eb-n elért 5. (karika) és 6. (szalag) helyezések, vagy a két évvel ezelőtti, bakui felnőtt Eb-n megszerzett 17. hely.
KECSES MOZDULATOK
Ha azt vesszük, hogy ezek mellett 10 országos bajnoki címmel büszkélkedhet, s tavaly már ott lehetett a torinói Top 20 elnevezésű, csak a legjobbaknak rendezett kontinensversenyen, valóban egyetérthetünk vele abban. hogy megéri a sok munka és szenvedés. A Némethné Érfalvy Nóra, az orosz Tatjana Gripkova, valamint a szinten orosz koreográfus, Okszana Skaldina kezei alatt dolgozó Dorka az igazi orszagos ismertséget azonban csak néhány hete szerezte meg. Március elején rendezték Budapesten az első hazai ritmikusgimnasztika-világkupát, s a versenyt népszerűsítő plakátokon az egyik kedvenc szerével a szalaggal gyakorlatozó Dorka pózolt. A sportoló maga sem hitte, nyilvánosság ereje, így igencsak meglepődött, amikor a verseny előtt, a villamoson utazva megszólították, vajon valóban ő az a csinos lány a plakátról? Szerencsére a lámpaláz nem bénította meg - valamennyi szeren bejutott a fináléba, karikával az ötödik helyen végzett, a másik három szerrel pedig a hatodikon. Ám sikerek ide, felcsillanó népszerűség oda, Dorka nem akarja, hogy elragadják őt a pozitív ingerek, és nem akar elszállni. Mint mondja, kis lépésekkel halad előre, s nagy álma a londoni olimpián való részvétel. Ezért dolgozik, ezert küzd nap mint nap. S hogy emellett meg mire jut ideje? Nem sok mindenre. A családjára, birkózó barátjára, olykor egy hosszú alvásra, néha egy-egy filmre, könyvre, no meg zenehallgatásra. Ez utóbbiból egyébként - talán meglepő egy ritmikus gimnasztikázótól - csak a keményebb vonalat kedveli. "A Panthera és a Tankcsapda a két kedvenc - mondja nevetve de ezeken kívül is szinte csak rockot és metált hallgatok. Ezt szeretik a barátaim is, ez kapcsol ki, és ki tudja, talán ezzel kompenzálom az életem túlontúl nőies és szabályokhoz kötött részét."

