A Garantiqa nem akar lassítani

Októberre teljesítette kihelyezési terveit a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Radnai György vezérigazgató szerint ugyanakkor az 520-530 milliárd forintnyi garanciaállomány és a megnövekedett problémás esetek miatt megugró céltartalék miatt a társaság több száz milliós veszteséggel zárja majd az évet. A vállalat 26 milliárdos tőkéje ugyanakkor sokkal nagyobb, akár 1500 milliárd forintnyi garanciaállomány nyújtására elég lenne, ami a vállalkozások hitelhez jutását segítené, ám ehhez az kellene, hogy a tulajdonosok elfogadják, hogy a gazdasági válság idején - átmenetileg - veszteségesen működhessen a társaság.

A Garantiqa nem akarja visszafogni magát - *Veszteséget okoz a rekord-garanciaállomány
Soha ennyi garanciakérelem nem érkezett még a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-hez, mint a válság kitörése óta. Mint azt Radnai György vezérigazgató a Napinak elmondta, szeptember végére, október elejére a társaság teljesítette az év végére elvárt adatokat, mintegy 520-530 milliárd forintnyi garanciaállományt kezel, amelynek révén 35-37 ezer vállalkozói partner juthatott hozzá a cég jövőjét, fejlődését biztosító kereskedelmi banki hitelhez. Bár a statisztikák azt mutatják, hogy a banki hitelkihelyezés érdemben nem növekedett, a pénzintézetek egyre szívesebben nyúlnak a garanciához mint kockázatcsökkentő eszközhöz. A vezérigazgató szerint a Garantiqánál a garanciakérelmek az év második felében kezdtek el felfutni, s jelenleg is csúcson van a hetente befogadott garanciakérelmek száma. Emellett ugyanakkor - ismeri el kritikusan Radnai György - az elmúlt hónapokban jelentsen növekedett a hitelüket késve fizet ügyfelekről érkező banki jelentések száma is. Míg korábban heti 1-2 ilyen, bedőlés közelébe került vállalattal találkoztak, most nem ritka, hogy heti 30-50 jelentés is érkezik a bankoktól, és nő a beváltott garanciák értéke is.

A fenti hatások miatt válaszút elé került a garanciaintézmény - nyilatkozta Radnai György. A társaság a kétessé váló garanciaállományok után rendre megképezi az elírt céltartalékot és értékvesztést, ám ezzel szemben nem tudja úgy növelni bevételeit, hogy tartható legyen az eredeti üzleti terve, az idei évet veszteséggel fogja zárni. A társaság működési költségeit nem lehet visszaszorítani - a megnövekedett feladatokat ugyanakkora apparátus végzi, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a társaság nem akar a garanciadíjak emelésével többletbevételhez jutni - hangsúlyozza Radnai, mivel a vállalkozásoknak egy ilyen emelés már kigazdálkodhatatlan lenne. Ezt a megoldást nem mellesleg nem támogatják a társaságban kisebbségi tulajdonos kereskedelmi bankok és szövetkezeti hitelintézetek sem. Ők - a vezérigazgató tájékoztatása szerint - inkább lemondanának arról, hogy a társaságot a gazdasági válság időszakában is kösse a nyereségességi elvárás, már csak azért is, mert sem a bankok, sem a többségi tulajdonos magyar állam eddig soha nem vett ki osztalékot a garanciaszervezetből.

Radnai György szerint a Garantiqa esetében mintegy 300-400 milliárd forintnyi kihelyezésnél van az inflexiós pont, amelyet követen az állomány és a mögé képzett tartalék nem teszi lehetővé a nyereség megtermelését. Ha fennmarad a nyereségességi elvárás, a garanciaintézmény arra kényszerülhet, hogy visszafogja üzleti tevékenységét és csökkentse garanciaállományát. Ha viszont a gazdaságpolitikai célkitűzéseket nézzük, akkor a Garantiqát arra kellene ösztönözni, hogy növelje az állományát, hiszen így biztosítja annak a lehetőségét, hogy - a garancia birtokában - a kereskedelmi bankok fenntartsák a vállalkozói szektor finanszírozását. Tőkeoldalon nincs gondja a Garantiqának - emeli ki a vezérigazgató. Az elmúlt évek nyereség-visszaforgatásának köszönhetően a garantőr intézmény akár 1000-1500 milliárd forintot bőven meghaladó állomány mögé tudna úgy garanciát állítani, hogy működése megfeleljen a hitelintézeti törvény tőkekövetelményeinek. Összességében a Garantiqa a 26 milliárd forintos tőkéjéhez képest Radnai szerint néhány száz milliós (más források szerint milliárdhoz közelít) veszteséggel zárhatja a 2009-es évet. A szakember szerint ennek felvállalása mellett szóló érv lehet az is, hogy a lehívott állami viszontgarancia mértékét nagyságrendekkel haladja meg az a bevétel, amit az állam a garanciával támogatott hitelekkel gazdálkodó cégektől adók és járulékok formájában beszed. Az APEH aggregált adatai szerint az érintett cégek tavaly 17-szer több pénzt - összesen 260 milliárd forintot - fizettek be az államkasszába, mint az a 15 milliárd forint, amit a legrosszabb forgatókönyv szerint viszontgarancia formájában idén állnia kellene az államnak. Radnai György szerint a további állománynövelés fedezeteként érdemes lenne elgondolkodni a Jeremie-pénzek átcsoportosításán. Indoklása szerint a vállalkozásoknak most fejlesztési pénzek helyett inkább likvid forrásokra volna szükségük, ez indokolhatná a 190 milliárdos Jeremie-keret egy részének átcsoportosítását. Szó lehet pályázati úton történ megvalósításról - ekkor a viszontgarancia jelenlegi 70 százalékos szintjét is emelni lehetne -, de megoldást jelenthetne, ha alárendelt kölcsöntőkeként állna rendelkezésre további pénzösszeg. A vezérigazgató szerint 15 milliárd forintnyi tőke mintegy 800 milliárdos kezességvállalást tenne lehetővé, ami pedig 1000-1100 milliárd forintnyi friss hitellehetőséget jelentene a vállalkozói szektornak.

Az MNB a garanciában hisz
A bankoknak van pénzük, csak nem tudják a tulajdonosaik által elvárt biztonságos kockázati szinten kihelyezni, hiszen a recesszió következtében automatikusan megnőtt a gazdaság szereplőinek a rizikója. Ez egészen addig így lesz, amíg vagy nem erősödik a bankok kockázatvállalási hajlandósága, vagy a rizikót nem "emeli ki" valaki a rendszerből, pontosabban nem csökkenti - garanciavállalás formájában - nyilatkozta a Figyelőnek Király Júlia. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint folyamatos egyeztetések folynak egyrészt külföldi intézményekkel, másrészt a hazai Garantiqa Zrt.-vel az eddiginél komplexebb és hatásosabb garanciaprogramok kialakításáról. Ezek nélkül a vállalatok nemhogy beruházni nem tudnak, de a működésükhöz szükséges készleteiket sem tudják finanszírozni, és közülük sok nem éli túl a válságot. Király Júlia szerint a vállalati hitelezés tehát kulcskérdés: ha nem sikerül szinten tartani, újraindítani, akkor tovább mélyülhet a recesszió.

Szöveg: Nagy László Nándor